Az esővízgyűjtés azt jelenti, hogy az esővizet a gyűjtőfelületről (tető, burkolat) elvezetjük, és valamilyen tároló alkalmatosságba, tartályba, hordóba, fóliás mederbe összegyűjtjük.
Az esővíz szikkasztás azt jelenti, hogy az esővizet a gyűjtőfelületről (tető, burkolat) elvezetjük egy föld alatti szikkasztóba, vagy egy szikkasztó mederbe. Ezután az esővíz a talajban elszivárog az alsóbb rétegekbe. Az esővízszikkasztást esővíz szivárogtatásnak is nevezik.
Az esővízgyűjtésnél az esővizet összegyűjtjük és felhasználjuk, a szikkasztásnál pedig elszivárogtatjuk a talajban.
Az esővizet sokmindenre lehet használni. Öntözésre, autómosásra, épületen belül mosásra, wc öblítésre, de akár főzésre vagy ivásra is. Utóbbi két esetben speciálisabb szűrésre/vízkezelésre van szükség.
Ha esővizet használunk, akkor függetlenedünk a rendszertől, kevésbé vagyunk kitéve az aszályos időszakoknak, lágy vízzel öntözhetünk ami a növényeknek nagyon jó. Ezenfelül kevesebb hálózati vizet használunk, ami csökkenti a vízszámlánkat, de itt inkább a környezeti terhelés csökkentése a számottevő eredmény, nem pedig a gazdasági előny.
Az úgymond “hagyományos” esővízgyűjtésnek megvannak azok a korlátai, hogy egy intenzív fenntartású gyepet, vagy egy nagy gyepfelülettel rendelkező díszkertet nem tudunk majd teljes mértékben ellátni esővízzel. Ezeknek a kerteknek a vízigénye sokkal nagyobb mint amit fedezni tud a csapadékmennyiség.
Gyakorlatilag bármilyen típusú tetőről gyűjthető a csapadékvíz. Az azbeszt típusú tetőkből, azonban kioldódhatnak olyan anyagok amik károsak lehetnek az élő szervezetek számára. Öntözéshez használt víz esetében ez nem jelent problémát, viszont ha ivásra is szeretnénk használni az esővizet, akkor nem előnyös az azbeszt, illetve a zsindely tetőről való gyűjtés.
Igen lehet használni ivóvízként. Ehhez persze megfelelő szűrés és tárolásra van szükség. Fontos szempont a fizikai, kémiai és biológiai anyagok kiszűrése, vagy kiválasztása a vízből. Ehhez vannak megfelelő szűrőberendezések. Illetve az sem mindegy milyen tárolást választunk. A betontárolók optimálisabb tárolást tesznek lehetővé, akár akkor is ha hosszabb ideig áll a víz a tartályban. A műanyag tartályokban hamarabb mozdul el negatív irányba a vízminőség. Továbbá a földalatti víztárolás mindenképpen jobb megoldás akkor, ha ivásra is szeretnénk használni az esővizet. Hiszen a vízhőmérséklet alacsonyabb marad, és a napfény sem érheti a vizet, ami az algásodást elősegítené.
Vízgyűjtő felület (lehet tető vagy burkolat), vízelvezető rendszer (csövek), szűrők, esővíztároló tartály, elektromos- és gépészeti hálózat.
A rendszer működése egyszerű. A gyűjtőfelületről az ereszeken vagy csatornákon keresztül a tartályba vezetjük az esővizet. Közben többlépcsős szűrésen megy keresztül. A mechanikailag megszűrt esővizet ezután a tartályban tároljuk, és szivattyúk segítségével használjuk fel. Lehetőség van arra is, hogy amennyiben az esővíz nem lenne elegendő, akkor kútvízzel, vagy hálózati vízzel pótoljuk a tartályban lévő vizet. Ilyenkor vízszintszabályozó rendszer beépítésével oldható ez meg.
Alapvetően amikor esővízgyűjtő tartályt javasolunk megrendelőinknek, akkor a az alábbi méretet javasoljuk az adott tetőfelület méretéhez.
50-100 m2 tetőhöz → 5.000.-7.000. liter
100-200 m2 tetőhöz → 10.000.-15.000. liter
200-300 m2 tetőhöz → 10.000.-20.000. liter
Az ennél nagyobb tetőkhöz pedig felhasználás célját figyelembe véve egyedileg tervezzük a méretet.
A fenti számok ajánlott minimum méretek. A tartály mérete optimálisan 160 liter/ tető négyzetméter.
Amikor a tetőre érkezik a csapadék, akkor annak felülete befolyásolja azt, hogy mennyi víz érkezik le róla ténylegesen. A tetőre eső csapadék párolog, és a tető anyaga magába is szívhatja a víz egy részét.
Az alábbi számokkal kell szorozni egy adott négyzetméterre eső csapadékmennyiséget.
Cseréptető 0,80
Bitumenes/zsindelyes 0,85
Fémlemez tető 0,90
Zöldtető 0,30–0,50
Simított beton 0,75–0,8
Például, ha van 100 négyzetméter cseréptetőnk, és az éves csapadékmennyiség a területen 500 mm, akkor az 500-at szorozzuk meg 0,8-al. Íz így kapott egy négyzetméterre eső mennyiség 400 mm lesz. Vagyis ennyi csapadék begyűjtésével számolhatunk évente.
Nem. A tető földre vetített méretével (vízszintes vetületével) kell számolni. Hiszen az eső nem minden irányból éri egyszerre a tetőt.
Bármekkora tetőfelülethez lehet- és érdemes esővízgyűjtőt telepíteni. Az egészen pici tetőkhöz elegendő lehet a felszíni amfora vagy hordó a tárolásra, a nagyobbakhoz nagyobb tartályok javasoltak.
Amennyiben ivásra is szeretnénk használni az esővizet, akkor érdemes beton tartályban gondolkodni, vagy direkt erre a célra tervezett speciális ivóvíztartályban. Ha a házba szeretnénk használni mosásra, wc öblítésre, vagy kerti öntözésre akkor jók a műanyag vagy fémtartály.
Föld feletti tartályokat akkor válasszunk, ha kisebb tetőről gyűjtjük majd a vizet (50 m2 alatt). Ilyen lehet egy tároló vagy egy előtető. Itt szempont még az, hogy el tudjuk e helyezni a tartályt at eresz alatt a lefolyó cső mellett, van e hely neki.
Minden más esetben földalatti tartályt javasolok. Feltűnésmentesen lehet elhelyezni, nincsen kitéve UV sugárzásnak, és a víz hűvösebb közegben tárolható ami azt eredményezi hogy hosszabb ideig őrzi meg a minőségét.
Alapvetően egy lombfogó szűrőre mindenképpen szükség lesz.
Ebből is több fajta létezik.
Fel lehet szerelni ülepítő szűrőt, ami a tetőről leérkező port, homokot felfogja.
Föld alatti hálós szűrőt is minden esetben szerelünk az esővízgyűjtő rendszerre. Hálós szűrő lehet a tartályban is elhelyezve.
A tartályból kiszivattyúzott vizet is szűrjük. Kerti felhasználás esetén, ha öntözőrendszerbe meg tovább akkor mechanikai finomhálós szűrőt alkalmazunk. Ha épületbe is felhasználjuk a csapadékvizet akkor mechanikai, kémiai és biológiai szűrést is alkalmazunk külön-külön, vagy akár egyben is. Ez felhasználás céljától függ.
A szűrőkről olvasd el cikkünket ha mélyebben érdekel a téma.
Az esővízgyűjtő tartály mellé biztonsági túlfolyót is kell tervezni és kiépíteni. Ez egy szikkasztó amit úgy kell tervezni, mintha a teljes tetőfelülethez terveznénk, tehát itt az egész tető vízszintes vetületét kell figyelembe venni. Hiszen a túlfolyó szikkasztónak akkor is el kell tudnia nyelni a csapadékvizet, ha a tartály teljesen tele van.
A szivattyú megválasztása felhasználástól függ. Minden esetben alkalmazhatunk merülő szivattyút, vagy önfelszívó szivattyút is. Az önfelszívó szivattyúnak kell egy külön gépészeti tér, a merülő szivattyúnak nem, az lehet a tartályban.
Általában 600-1000 watt közötti szivattyúkat telepítünk, amik tudják teljesíteni a 30-40 liter/perces vízhozamot 3 bár nyomáson.
Természetesen igen. Lehet meglévő öntözőrendszerhez is csatlakoztatni az esővízgyűjtő rendszert.
Ennek főként lapos tetőnél van jelentősége. Ha a lapostető kaviccsal van borítva akkor a csapadékvíz akár 50%-át is felveheti és elpárologtathatja a felület.
Egyébként nincsen jelentősége a dőlésszögnek, nem kell figyelembe venni.
A gyűjtőfelület mérete nagyon fontos. És tudnunk kell mennyi esőre számíthatunk a legnagyobb viharban az adott területen. Ebből kiszámíthatjuk mennyi vízre számíthatunk a kertünkben.
Tudnunk kell milyen a talaj a kertünkben. Nem minden talaj szívja el ugyanolyan gyorsan és hatékonyan a vizet.
Tudnunk kell hol helyezhető el egy szikkasztórendszer, szikkasztóárok.
Fontos hogyha szuterén, pince van az épület alatt akkor jobb minél messzebb elhelyezni a szikkasztót az épülettől. Ebben az esetben minimum 5 méter javasolt, alapból pedig 3 méter. Ha nagyon kicsi a telkünk , akkor lehet hogy ez nem megoldható. Akkor speciális megoldást kell alkalmazni.
Más fajta szikkasztó kell akkor ha gyalogos forgalom lesz csak a szikkasztó felett, és más kell ha autóval is szeretnénk terhelni.
Nem. Vannak annyira rossz vízáteresztő talajok amiken sajnos nem megoldható az esővíz szikkasztása. Azonban a legtöbb esetben lehet. Azokon a talajokon amik rossz vízáteresztő képességgel rendelkeznek a szikkasztó méretét növelni kell, túl kell méretezni.
Majdnem mindenhova beépíthető. Főleg a moduláris rendszerek azok, amik többféleképpen variálhatóak méretüket, elhelyezésüket tekintve.
Mindig erősebb falú narancssárga KG csöveket érdemes használni. Ezenkívül még a zöld színű PVC csövek is alkalmasak erre a célra.
Igen, akkor is kell. A szikkasztó élettartamát ez rendkívül megnöveli.
A szikkasztó lehet kavicsos szikkasztó, lehet blokk rendszerű (moduláris) szikkasztó, szikkasztó árok vagy száraz tómeder.
Családi házaknál nem követelmény telepítési terv, de erősen ajánlott. Hiszen a kivitelezéshez kell tervezés, akár egy egyszerűbb kézi rajz is, de kell.
➡️ Amennyiben épületbe is vissza lesz vezetve a víz, akkor szükséges gépészt felkérni a tervezés/kivitelezés tekintetében.
➡️ Villanyszerelőre is szükség lesz majd, hiszen az elektromos berendezéseket, villanyszekrényeket ő szereli majd fel.
➡️ Amennyiben a terület bonyolultabb (pl.: lejtős területen helyezkedik el, a talajadottságok kérdésesek, közel van a vízkezelő rendszer az épülethez), vagy a nem megfelelően kezelt csapadékvíz már elkezdte károsítani az épületet, akkor statikus tervező bevonása is szükséges lehet.
➡️ Gépészeti vagy kertépítészeti kivitelező cég alkalmas lehet a kivitelezés tekintetében.
A kertmenedzser komplett tervezést és megvalósítást is vállal egy kézben.
Ez egy pár napos, maximum 1-2 hetes folyamat.
Erről egy videót is készítettünk amit ITT nézhetsz meg.
➡️ A csöveket az ereszlefolyóktól a tartályig minimum 1 % lejtéssel kell elhelyezni.
➡️ Érdemes a 15 méternél hosszabb szakaszok után egy tisztítónyílást elhelyezni.
➡️ Figyelembe kell venni hogy a szűrő vagy a tartály bekötési pontja nehogy feljebb essen, mint a lejtéssel elvezetett cső vége.
➡️ A csövek körül ne legyenek kövek, nagyobb törmelékek, nehogy azok a visszatemetésnél megsértsék a csöveket.
➡️ A csöveknek lejtéssel kialakított munkaárok tömörített legyen.
➡️ A csövek temetésénél folyamatos kézi tömörítés szükséges.
➡️ A csövek összeszerelésénél használjunk erre a célra kapható tubusos szappant.
➡️ Figyelni kell hogy a gumitömítések ne mozduljanak el a szerelésnél, és sérülésmentesek legyenek.
➡️ Ha méretre vágunk egy csövet, akkor ne felejtsük el lesorjázni a vágott végét.
➡️ Nem egy emberes munka!
Minden esetben használjunk szűrőket. Ez lehetnek
➡️ lombfogó kosár
➡️ ereszcsatorna szűrő
➡️ lombkivető szűrő
➡️ esővíz ülepítő akna
➡️ földbe süllyesztett finomhálós esővízszűrő
➡️ beépíthető finomhálós esővízszűrő
Az alapvető szűrés, egy lombszűrő és egy finomhálós szűrő. Ezt még lehet fokozni ülepítővel ami megfogja az apróbb szennyeződéseket, port, mohát, homokot.
✅ Az eresz és a vízelvezető csőhálózat összekötési pontját.
✅ A tartályba való összes csővezeték bekötési pontját.
✅ Az épületbe való bevezetés esetén a faláttöréseket.
Nem fagy el. Ha a tartályon minimum 50 centiméter földtakarás van, vagy a nyugalmi vízszint a tartályban a talajszint alatt minimum 60-70 centiméterre van, akkor nem fagy el.
A csővezetékekben, szűrőkben sem fagy el a víz.
Az ülepítők esetében, amennyiben fagyhatár felett vannak, akkor gondoskodni kell arról, hogy a bennük lévő álló víz el tudjon szivárogni. (apró lyuk kifúrásával)
A szivattyúból kijövő vízvezetéket teljesíteni kell!
Ha elfelejtettük téliesíteni a vízvezetékeket, és esetleg befagytak a csövek, akkor fontos áramtalanítani a szivattyút, kinyitni a vízvezeték leeresztő csapját és meg kell várni ameddig a rendszerben lévő fagyott víz kiolvad.
Természetesen igen. Ha tudjuk, hogy bővíteni szeretnénk az esővízgyűjtő rendszert, akkor ennek megfelelően kell elhelyezni a csöveket is hogy ezek ne legyenek útban, ha a későbbiekben ásást végzünk a területen.
Az esővízrendszer csővezetékét bevezetjük az épületbe, és egy megfelelő szűrőn vezetjük keresztül. Ezután csatlakoztatható az épület hálózatához.
Leggyakrabban egy 25-ös Kpe csövön vezetjük a vizet.
Amennyiben ilyen terünk van, akkor az esővíznek egy külön vízkör kiépítése szükséges. Új építésnél ez egyszerűbb, régi építésnél előfordul hogy nem megoldható.
A szűrőket főleg ősszel kell sűrűbben ellenőrizni lombhulláskor. Ilyenkor (októbertől decemberig)
➡️ Lombfogó kosarakat, ereszszűrőket 2 hetente ellenőrizni és szükség esetén tisztítani.
➡️ Finom hálós szűrőket, 2-3 hetente kell ellenőrizni és szükség esetén tisztítani
Általános időszakban ezeket a szűrőket havonta kell csak ellenőrizni. Tisztítani 2-3 havonta.
Mechanikai finomszűrőket (fémhálós vagy papír betétes) félévente vagy évente egyszer.
A tartályt le kell szivattyúzni, és a tartályt belülről magasnyomású mosóval, illetve kefével ki kell tisztítani, ki kell mosni.
Ezután a tartály alján maradt koszos vizet ki kell merni.
A gyártók 5 évente írják elő az esővízgyűjtő tartály ellenőrzését és esetleges kitisztítását.
Az esővízgyűjtő tartályban lerakódhat finom szennyeződés és némileg algásodat is.
Alkalmazhatunk baktérium készítményeket a vízminőség megőrzése érdekében. Azonban hogyha az összegyűjtött esővizet időben felhasználjuk, rendszeresen kiöntözzük, akkor nem kell számolnunk jelentős mértékű algásodással.
➡️ A tartályt zárható, fedlappal kell ellátni.
➡️ Rendszeresen felhasználjuk a tartály vizét.
A rendszer állapotát szemrevételezéssel kell ellenőrizni.
✅ Nyissuk fel a tartály fedelét és egy zseblámpával világítsunk be a tartályba
✅ A szűrők tetejét leemelve ellenőrizzük, hogy azok eltömődtek-e
✅ Amennyiben a szikkasztón van ellenőrzőnyílás, akkor azon keresztül tudjuk szemrevételezni a belső részek állapotát
✅ 5 évente az esővízgyűjtő tartály alaposabb ellenőrzése, esetleg leürítése és tisztítása
✅ A szűrők rendszeres ellenőrzése
✅ Szivattyú meghibásodás esetén annak javítása/cseréje
🥶 Tisztítsuk ki a szűrőket
🥶 Zárjuk el a kerti vízvezetékeket és eresszük le belőlük a vizet
Más teendőnk nincsen 😊
Hosszú száraz időszak nem befolyásolja a rendszer működését.
🫧 Amennyiben nem használjuk a rendszer több hónapig, akkor érdemes az első használat előtt baktériumkészítménnyel kezelni a vizet.
🫧 Amennyiben csak a téli hónapokban nem használjuk, akkor nem kell semmit tenni.
🫧 Amennyiben épületen belül használjuk fel a vizet, akkor érdemes kombinált szűrést alkalmazni. Mechanikai, kémiai és biológiai szűrést.
Ha szivárgást észlelünk,
➡️ látjuk hogy a tartályból több víz fogy az indokoltnál
➡️ a tartály körül felpuhul a talaj, jelentős nedvesedést tapasztalunk
➡️ jelentős megsüllyedést tapasztalunk
Akkor érdemes
✅ megvárni ameddig a tartály feltöltődik (vagy feltöltjük) és megvárjuk ameddig a vízszint magától lecsökken. Ekkor le kell ellenőrizni, hogy a meglévő vízszint vonalában látunk, vagy tapintunk-e valamilyen sérülést a tartályon.
Ha a sérülést felfedeztük, akkor meg kell jelölni és hegesztéssel javítani.
Ha a tartály fala nem roppant össze, jelentősen nem szakadt át, akkor lehet hogy belülről javítható.
➡️ Vízvezetés sérülése esetén a vízvezetés adott szakaszát ki kell ásni és cserélni kell.
✅ A kert öntözésére
✅ Autómosásra
✅ Wc öblítésre
✅ Mosásra
✅ Állatok itatására
✅ Megfelelő szűrés, tárolás és tisztítás mellett ivásra, főzésre
Igen, lehet. Sőt a lágy víz kíméli a háztartási berendezéseinket.
Finom mechanikai szűrést.
Igen lehet. A beton tartályban tároljuk aminek a fala mészkővel van kirakva, akkor a víz ph-ját optimalizálni tudjuk.
Továbbá papírbetétes mechanikai szűrés, aktív szenes szűrés, UV bevilágításos szűrés vagy egyéb csírátlanító berendezés alkalmazása mellett lehetséges.
Hivatalos keretek között a vízminőséget gyakran kell ellenőrizni.
Többféleképpen lehet kombinálni. Leírom milyen lehetőségek vannak:
💧Amennyiben kevés a csapadék és szeretnénk a tartályból öntözni, akkor szintszabályozó berendezés segítségével utántölthető a tartály hálózati vízről
💧Utántölthető a tartály kútvízről is
Így amikor nincs elegendő csapadék, akkor pótolható hálózati vízzel.
‼️ Fontos! ‼️A hálózati vízzel csak a tartályt lehet tölteni. Az nem szabályos mód, hogy a tartály vizéről szelepek segítségével, hálózati vízre kapcsol a rendszer.
💦 Egyszerű tömlős öntözés az alapvető alkalmazási mód.
💦 Ha öntözőrendszerhez csatlakoztatjuk a rendszert, akkor a célzott csepegtető öntözés a legjobb választás. Ez a leg víztakarékosabb mód.
Igen lehet.
Egy 100 négyzetméteres ház esetében évente 40-50 köbméter (40-50.000. liter) vizet tarthatunk meg a legjobb esetben.
Ehhez megfelelő tervezés szükséges.
➡️ Egy alap esővízgyűjtő rendszer egy átlagos családi ház esetében 3.000.000.-6.000.000. forint között mozog.
Ebben benne van egy 5000-7500 literes tartály, túlfolyó szikkasztó, csőhálózat, szűrők, gépészet és a munkadíj is.
➡️ Egy profibb rendszer, főleg ha nagyobb is a tartály, akkor 6.000.000.-12.000.000. forint is lehet.
🏡 Épületen belüli felhasználás esetén évente 20-30.000. ft fenntartási költséggel kell számolni. (csere papírszűrők, UV lámpa)
👩🏻🌾 Kerti felhasználás esetében évente 16-20.000. Ft. fenntartási költséggel lehet számolni. (Ez az 5 évente esedékes tisztításból adódik, amennyiben szakember segítségét kérjük)
Egy alaprendszer esetében a megtérülési idő 17-25 év.
Fontos azonban megemlíteni, hogyha úgy tekintünk erre a beruházásra mint az épület körüli vízelvezetés egy professzionális módjára, amit így is úgy is meg kell oldani, akkor rájövünk hogy itt nem a gazdasági okok azok, amik miatt egy ilyen rendszer megépül.
Accordion Content
Accordion Content
Accordion Content
Accordion Content
Accordion Content
Accordion Content
Igen.
Az esővízgyűjtő rendszereket nem a rövidtávú gazdasági megfontolásból építjük ki.
Egy autóbeálló megépítése mikor térül meg? Egy automata kapunak mennyi a megtérülési ideje? És ezek mit adnak vissza a környezetnek, a bolygónak?
Az esővízgyűjtő rendszerekre érdemes úgy tekinteni, mint egy hosszútávú befektetésre. Spórolunk vele vizet, ami 20+ éves távlatban megtérül, de elsősorban a gyermekeinknek, unokáinknak építjük ezeket a rendszereket.
Azon felül hogy vizet spórolunk velük.
✅ kényelmesebbé teszik az életünket
✅ függetlenebbé tesznek minket a hálózattól, és az időjárási tényezőktől
✅ kapunk egy profi, hosszútávon is jól működő vízelvezetési rendszert az ingatlanunkhoz
✅ Segítünk vele a környezetnek
Nincsen külön jogszabály az esővízgyűjtő rendszerekre.
Az építményektől való távolságok betartására figyelni kell!
Nem kell.
Amennyiben kútvizet használunk a tartály vízpótlására, akkor évente 500 köbméter vízhasználat alatti létesítmények esetében csak jegyzői bejelentés szükséges a kút miatt.
Nem. Saját ingatlanon belül kell megoldani az esővíz kezelését.
Igen. Villámárvizek jöhetnek létre, illetve a csatornahálózat túlterhelődhet és kiönthet.
Ez településenként eltér. Van ahol előírás szabályozza a szikkasztó típusát, méretét.
Az esővizet saját ingatlanunk területén belül kell kezelni.
Igen, vannak specifikus helyi előírások. Erről minden esetben tájékozódjunk a helyi építési osztályon.
Az ingatlan tulajdonosáé. Erre nem igazán van konkrét jogi meghatározás.
Viszont a tulajdonos felelőssége a csapadékvíz biztonságos kezelése telken belül.
A rendszer meghibásodásából adódó hibák okozhatnak komoly anyagi veszteséget.
Ilyen esetben a telepítő cég a felelős a hibáért.
A nem megfelelő telepítés következménye lehet, hogy a tartály kilyukad, eltörik és emiatt a víz kifolyik belőle.
A szűrő nem megfelelő karbantartása is okozhat károkat. Ez a tulajdonos/ karbantartást végző személy felelőssége.
🌏 Nem kezelhetjük vegyszerrel a csapadékvizet.
🌏 Nem engedhetjük élő vízbe a csapadékvizet.
Amennyiben közterületen történik a telepítés, vagy üzemi területen, akkor szükséges lehet statikai terv, épületgépészeti terv.
Az esővíz szikkasztása azt jelenti, hogy egy adott területről összegyűjtjük és elvezetjük a csapadékvizet egy szikkasztás céljából megépített szikkasztó rendszerbe, vagy szikkasztó árokba.
Az esővíz elszikkasztására több módszer is létezik. Leírom őket. A csapadékvíz elszikkasztható
💧 dréncsőben
💧szikkasztó alagúttal
💧szikkasztó blokkal
💧kavicsos szikkasztóval
💧szikkasztó árokban
💧száraz tómederben (szikkasztás céljából kialakított meder, beültetve növényekkel)
💧esőkertben (szikkasztás céljára kialakított domborzatú kertrész, meder, ami a környezetbe van illesztve, beültetett növényzettel)
💧szikkasztó zsomppal vagy szikkasztó kúttal (gyakorlatilag egy kút amit szikkasztás céljából alakítanak ki)
A szikkasztórendszer méretezése jó szikkasztóképességű talajok esetében,
✅100 négyzetméter tetőfelülethez ➡️ 3 köbméteres blokk szikkasztó vagy 9 köbméteres kavicsos szikkasztó
Amennyiben a talaj nem jó vízáteresztő képességekkel rendelkezik, akkor a szikkasztó méretét növelni kell.
A vízzáró talajtípusok nem alkalmasak szikkasztásra. Ilyen esetlen a szikkasztó kút szóbajöhető megoldásként.
A többi talajtípus alkalmas lehet, de túlméretezés szükséges lehet.
A Geotextil elválassza a szikkasztót a talajtól. Így a szikkasztóba nem mosódik be a föld és nem tömíti el azt, viszont a szikkasztóból engedi elszivárogni a vizet a talaj irányába.
✅ Telkemen belül köteles vagyok megoldani az esővíz kezelését
✅ Építményektől biztonságos távolságban kell elhelyeznem a szikkasztót hogy ne tudjon azokban kárt tenni a víz
✅ A szikkasztó nem veszélyeztetheti a saját- és a szomszéd épületeket sem.
✅ Egy profi szikkasztó megvédi az ingatlanomat a vízkártól
✅ Növeli a talajvízkészleteket
✅ A csapadékvíz helyben hasznosul
Nincsen negatív hatása. Ha alultervezett a szikkasztó és nem tudja elvezetni a vizet, akkor károsíthatja az épületeket.
A tartály túlfolyó csövét kell a szikkasztóba kötni lejtéssel.
A tartály és a szikkasztó között legalább 2 méter távolság legyen.
Szikkasztórendszerhez nem feltétlenül szükséges esővíztartályt telepíteni, viszont esővízgyűjtő tartály mellé kötelező túlfolyó szikkasztót kiépíteni.
Akkor érdemes ha
A szikkasztórendszerhez tartozó szűrőket kell rendszeresen tisztítani. Más karbantartást nem igényel.
Amennyibe tartozik a szikkasztóhoz betekintő akna vagy betekintő nyílás, akkor azon keresztül ellenőrizhető a rendszer.
Amikor egy felhőszakadás alkalmával nagy mennyiségű víz érkezik a szikkasztóba, akkor a szikkasztóban lévő levegő ezen keresztül távozik a rendszerből.
Accordion Content
Accordion Content
Email:
kertmenedzser@kertmenedzser.hu
+36 70 779 2031
Prémium minőségű komplett esővíz rendszerek telepítése Budapesten és környékén, a kerti növényzet teljes helyreállításával.
Kertmenedzser Kft. © 2025 Minden jog fenntartva.
