Napjainkban egyre többet találkozhatunk azzal, hogy mennyire fontos odafigyelni arra, hogy minél kevesebb hulladékot termeljünk, minél több mindent hasznosítsunk újra, használjuk fel minél többször. Komposztálás nemcsak arra lehet megoldás, hogy a konyhai hulladékot hasznosítsuk újra, de még kertünk talajába is forgathatjuk, mely által sokkal jobb tulajdonságokkal fog bírni a talaj.
Aktuális cikkünkben arról lesz szó miket komposztálhatunk, hogyan, és miért is jobb a komposztálás során nyert föld.
Mi is a komposztálás?
A komposztálás egy biológiai folyamat, melynek során oxigén jelenlétében, a szerves anyagból (szerves hulladékból) egy szilárd, morzsalékos szerkezetű, sötétbarna színű trágya jön létre, miközben ásványi sók és széndioxid keletkezik.
A komposztálás során oda kell figyelni arra, hogy mit is tehetünk a komposzt ládánkba, miket nem. Valamint fontos odafigyelni a komposztálás folyamata során a kellő nedvesség tartalomra, valamint a folyamatos oxigén jelenlétére. Nem szabad hagynunk, hogy a komposzt kiszáradjon, illetve azt sem, hogy oxigén mentes helyek jöjjenek létre, mert ott a rothadás folyamata indul be pillanatok alatt.
Miket komposztálhatunk?
Komposztálható anyagok körébe rengeteg szerves hulladék tartozik. A legtöbb konyhában keletkezett hulladékot, gondolva itt a gyümölcsökre, zöldségekre, krumplira, kávézaccra, tojás összetört héjára komposztládánkba dobhatjuk. Ezeken kívül az lakásban elhervadt vágott virágokat, illetve az elhalt cserepes növényeinket is nyugodt szívvel forgathatjuk komposztba. Ha ezeket a konyhai hulladékokat a szemetes kuka helyett a kertben elhelyezett komposztládánkba tesszük, máris rengeteg szemetet forgatunk vissza a talajba, ezzel csökkentve ökológiai lábnyomunkat.
A konyhában keletkezett szerves hulladékok mellett a komposztba dobhatjuk még kerti hulladékokat is, mint például az elhervadt virágokat, az elszáradt virágokat, a gallyakat, ágakat, a lehullott gyümölcsöket, zöldségeket. A kerti hulladékok kapcsán fontos odafigyelni arra, hogy olyan hulladék kerüljön csak a komposztra, amely mentes mindenféle növényvédőszertől.
Miket ne dobjunk a komposztra?
Úgy tűnhet szinte a legtöbb mindent a kertben kihelyezett komposztládánkba dobhatjuk, azonban van pár fontos kivétel.
A kertben fellelhető diófa, vadgesztenye leveleket valamint tűleveleket ne dobjuk bele komposztládánkba. Ezeknek a leveleknek ugyanis hosszabb érlelési időre van szüksége, míg a növekedést gátló anyagok elpusztulnak. Ha lehetőségünk van alakítsunk ki nekik egy másik komposztládát.
A konyhában keletkező főtt étel maradványait, különösképpen a húsféléket, a halat, kenyeret ne dobjuk rá.
Otthonunkban sok műanyaggal, fémmel, üveggel is találkozhatunk, azonban ezeket sem szabad beforgatni a trágyának szánt komposztba. Nagyon fontos még, hogy semmi féle vegyszeres üveget, flakont, vagy bármi vegyszer tartalmú anyagot, hulladékot ne forgassunk a természetes komposztba.
Miből készülhet egy komposztláda?
Miután áttekintettük azt, mi kerülhet és mi nem komposztládánkba, ejtsünk pár szót arról is, hogyan is építsük fel akár mi magunk is ládánkat a kertben.
Magával a komposztálás folyamatával azon kívül, hogy természetes folyamat során állítunk elő hulladékból trágyát, melyet talajunkba visszaforgathatunk az is az előnyei közé tartozik, hogy nem kell méregdrágán megvásárolni a komposztládát. Akár mi magunk is összeállíthatjuk, ezzel pénzt spórolva meg, miközben kikapcsolódunk.
A komposztálásra alkalmas ládák készülhetnek fából, fonott kivitelben, lehet műanyag illetve lehet fémrácsos kivitelű is. A fából, pontosabban falecekből készült komposztláda a legjobb megoldás lehet. Elkészítése nem igényel nagyobb szaktudás, az ökológiai lábnyoma kicsi, könnyen kezelhető, idővel akár bővíthető is, illetve olcsó. A műanyag komposztládák már drágábbak, nehezebb őket kezelni, ökológiai lábnyoma nagy. Fonott kivitelű komposztládák legjobban egy fonott kosárhoz hasonlítanak. Szintén olcsóbbak, és ökológiai lábnyomuk alacsony, viszont kezelhetőségük és időálló képességünk nem túl magas.
A ládák kivitelezésénél fontos odafigyelni arra, hogy legyen jól szellőző, hiszen, mint már feljebb említettem a komposztálás folyamata oxigén jelenlétében megy csak végbe. Amint nincsen elegendő oxigén az adott helyen beindul a rothadás folyamata, melyet senki nem szeretne elérni. Fontos még, hogy könnyen mozgatható legyen, így idővel méretét akár változtatni is tudjuk. Az időállóság is hasonlóan fontos, hiszen legtöbbször nem minden évben készítünk új ládát. Így fontos, hogy olyan anyagból készüljön, mely jól tűri az időjárási viszontagságokat, melynek a komposztláda egész évben ki van téve.
Komposztálás előnyei
A komposztálás úgy gondolom egy nagyon fontos dolog, és remélem idővel minél több háztartás és kert elemévé válik.
Rengeteg előnnyel rendelkezik. A háztartásunkban és kertünkben felhalmozott hulladék nem a hulladéklerakó udvarokba kerül, hanem egy olyan folyamat elemévé válik, melynek eredményét mi magunk használjuk fel kertünkben. Kellő odafigyeléssel egy olyan jó minőségű, tápanyagdús trágyát hozunk létre, melyet egy kertészeti áruház polcain sem találunk meg.
Az év során mindenféle fizikai megterhelés és órákon át tartó munka nélkül egy olyan anyagot hozunk létre, melynek felhasználásával növényeink és talajunk új erőre kaphatnak. A komposztnak köszönhetően rengeteg tápanyagot juttatunk vissza a talajba, növényeinknek. Általa sokkal inkább ellenállóbbak lesznek növényeink a betegségekkel szemben, illetve óvja is a kártevők, kórokozók támadásai ellen növényeinket.
Reméljük cikkünkkel sok mindenkinek meghoztunk a kedvét a komposzt készítéséhez, ezzel is óvva környezetünket.
Ha bővebben tájékozódnál bármilyen kertészeti témában látogass el blogunkra, ha pedig igénybe vennéd kertápolási szolgáltatásunk vedd fel velünk a kapcsolatot.
